agancs

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From ág +‎ -ancs. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries. The language reformers followed examples such as bakancs and kullancs.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒɡɒnt͡ʃ]
  • (folksy) IPA(key): [ˈɒɡːɒnt͡ʃ] (phonetic respelling: aggancs)[2]
  • Hyphenation: agancs

Noun[edit]

agancs (plural agancsok)

  1. antler

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative agancs agancsok
accusative agancsot agancsokat
dative agancsnak agancsoknak
instrumental aganccsal agancsokkal
causal-final agancsért agancsokért
translative aganccsá agancsokká
terminative agancsig agancsokig
essive-formal agancsként agancsokként
essive-modal
inessive agancsban agancsokban
superessive agancson agancsokon
adessive agancsnál agancsoknál
illative agancsba agancsokba
sublative agancsra agancsokra
allative agancshoz agancsokhoz
elative agancsból agancsokból
delative agancsról agancsokról
ablative agancstól agancsoktól
Possessive forms of agancs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. agancsom agancsaim
2nd person sing. agancsod agancsaid
3rd person sing. agancsa agancsai
1st person plural agancsunk agancsaink
2nd person plural agancsotok agancsaitok
3rd person plural agancsuk agancsaik

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
  2. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. ISBN 978 963 7094 71 2