agglomerátum

See also: agglomeratum

Hungarian

Etymology

From German Agglomerat. With -átum ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒɡlomɛraːtum]
• Hyphenation: agg‧lo‧me‧rá‧tum
• Rhymes: -um

Noun

agglomerátum (plural agglomerátumok)

1. (geology) aglomerate (coarse accumulations of large blocks of volcanic material)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	agglomerátum	agglomerátumok
accusative	agglomerátumot	agglomerátumokat
dative	agglomerátumnak	agglomerátumoknak
instrumental	agglomerátummal	agglomerátumokkal
causal-final	agglomerátumért	agglomerátumokért
translative	agglomerátummá	agglomerátumokká
terminative	agglomerátumig	agglomerátumokig
essive-formal	agglomerátumként	agglomerátumokként
essive-modal	—	—
inessive	agglomerátumban	agglomerátumokban
superessive	agglomerátumon	agglomerátumokon
adessive	agglomerátumnál	agglomerátumoknál
illative	agglomerátumba	agglomerátumokba
sublative	agglomerátumra	agglomerátumokra
allative	agglomerátumhoz	agglomerátumokhoz
elative	agglomerátumból	agglomerátumokból
delative	agglomerátumról	agglomerátumokról
ablative	agglomerátumtól	agglomerátumoktól
non-attributive possessive - singular	agglomerátumé	agglomerátumoké
non-attributive possessive - plural	agglomerátuméi	agglomerátumokéi

Possessive forms of agglomerátum
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	agglomerátumom	agglomerátumaim
2nd person sing.	agglomerátumod	agglomerátumaid
3rd person sing.	agglomerátuma	agglomerátumai
1st person plural	agglomerátumunk	agglomerátumaink
2nd person plural	agglomerátumotok	agglomerátumaitok
3rd person plural	agglomerátumuk	agglomerátumaik