akasztófahumor

Hungarian

akasztófa (“gallows”) +‎ humor (“humor”)

akasztófahumor (plural akasztófahumorok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	akasztófahumor	akasztófahumorok
accusative	akasztófahumort	akasztófahumorokat
dative	akasztófahumornak	akasztófahumoroknak
instrumental	akasztófahumorral	akasztófahumorokkal
causal-final	akasztófahumorért	akasztófahumorokért
translative	akasztófahumorrá	akasztófahumorokká
terminative	akasztófahumorig	akasztófahumorokig
essive-formal	akasztófahumorként	akasztófahumorokként
essive-modal	—	—
inessive	akasztófahumorban	akasztófahumorokban
superessive	akasztófahumoron	akasztófahumorokon
adessive	akasztófahumornál	akasztófahumoroknál
illative	akasztófahumorba	akasztófahumorokba
sublative	akasztófahumorra	akasztófahumorokra
allative	akasztófahumorhoz	akasztófahumorokhoz
elative	akasztófahumorból	akasztófahumorokból
delative	akasztófahumorról	akasztófahumorokról
ablative	akasztófahumortól	akasztófahumoroktól
non-attributive possessive - singular	akasztófahumoré	akasztófahumoroké
non-attributive possessive - plural	akasztófahumoréi	akasztófahumorokéi

Possessive forms of akasztófahumor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	akasztófahumorom	akasztófahumoraim
2nd person sing.	akasztófahumorod	akasztófahumoraid
3rd person sing.	akasztófahumora	akasztófahumorai
1st person plural	akasztófahumorunk	akasztófahumoraink
2nd person plural	akasztófahumorotok	akasztófahumoraitok
3rd person plural	akasztófahumoruk	akasztófahumoraik

akasztófahumor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
akasztófahumor in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).