bélyeggyűjtő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

bélyeg (stamp) +‎ gyűjtő (collector)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbeːjɛɡɟyːjtøː]
  • Hyphenation: bé‧lyeg‧gyűj‧tő

Noun[edit]

bélyeggyűjtő (plural bélyeggyűjtők)

  1. philatelist, stamp collector

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative bélyeggyűjtő bélyeggyűjtők
accusative bélyeggyűjtőt bélyeggyűjtőket
dative bélyeggyűjtőnek bélyeggyűjtőknek
instrumental bélyeggyűjtővel bélyeggyűjtőkkel
causal-final bélyeggyűjtőért bélyeggyűjtőkért
translative bélyeggyűjtővé bélyeggyűjtőkké
terminative bélyeggyűjtőig bélyeggyűjtőkig
essive-formal bélyeggyűjtőként bélyeggyűjtőkként
essive-modal
inessive bélyeggyűjtőben bélyeggyűjtőkben
superessive bélyeggyűjtőn bélyeggyűjtőkön
adessive bélyeggyűjtőnél bélyeggyűjtőknél
illative bélyeggyűjtőbe bélyeggyűjtőkbe
sublative bélyeggyűjtőre bélyeggyűjtőkre
allative bélyeggyűjtőhöz bélyeggyűjtőkhöz
elative bélyeggyűjtőből bélyeggyűjtőkből
delative bélyeggyűjtőről bélyeggyűjtőkről
ablative bélyeggyűjtőtől bélyeggyűjtőktől
Possessive forms of bélyeggyűjtő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bélyeggyűjtőm bélyeggyűjtőim
2nd person sing. bélyeggyűjtőd bélyeggyűjtőid
3rd person sing. bélyeggyűjtője bélyeggyűjtői
1st person plural bélyeggyűjtőnk bélyeggyűjtőink
2nd person plural bélyeggyűjtőtök bélyeggyűjtőitek
3rd person plural bélyeggyűjtőjük bélyeggyűjtőik

See also[edit]