bélyeg

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

bélyeg

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbeːjɛɡ]
  • (file)
  • Hyphenation: bé‧lyeg

Noun[edit]

bélyeg (plural bélyegek)

  1. postage stamp

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative bélyeg bélyegek
accusative bélyeget bélyegeket
dative bélyegnek bélyegeknek
instrumental bélyeggel bélyegekkel
causal-final bélyegért bélyegekért
translative bélyeggé bélyegekké
terminative bélyegig bélyegekig
essive-formal bélyegként bélyegekként
essive-modal
inessive bélyegben bélyegekben
superessive bélyegen bélyegeken
adessive bélyegnél bélyegeknél
illative bélyegbe bélyegekbe
sublative bélyegre bélyegekre
allative bélyeghez bélyegekhez
elative bélyegből bélyegekből
delative bélyegről bélyegekről
ablative bélyegtől bélyegektől
Possessive forms of bélyeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bélyegem bélyegeim
2nd person sing. bélyeged bélyegeid
3rd person sing. bélyege bélyegei
1st person plural bélyegünk bélyegeink
2nd person plural bélyegetek bélyegeitek
3rd person plural bélyegük bélyegeik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

See also[edit]