betöltött

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

betölt +‎ -ött

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɛtøltøtː]
  • Hyphenation: be‧töl‧tött
  • Rhymes: -øtː

Verb[edit]

betöltött

  1. third-person singular indicative past indefinite of betölt

Participle[edit]

betöltött

  1. past participle of betölt: filled (up), loaded, reached

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative betöltött betöltöttek
accusative betöltöttet betöltötteket
dative betöltöttnek betöltötteknek
instrumental betöltöttel betöltöttekkel
causal-final betöltöttért betöltöttekért
translative betöltötté betöltöttekké
terminative betöltöttig betöltöttekig
essive-formal betöltöttként betöltöttekként
essive-modal
inessive betöltöttben betöltöttekben
superessive betöltöttön betöltötteken
adessive betöltöttnél betöltötteknél
illative betöltöttbe betöltöttekbe
sublative betöltöttre betöltöttekre
allative betöltötthöz betöltöttekhez
elative betöltöttből betöltöttekből
delative betöltöttről betöltöttekről
ablative betöltöttől betöltöttektől
non-attributive
possessive - singular
betöltötté betöltötteké
non-attributive
possessive - plural
betöltöttéi betöltöttekéi

Further reading[edit]