betöltetlen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

betölt (to fill [in]) +‎ -etlen (privative suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbɛtøltɛtlɛn]
  • Hyphenation: be‧töl‧tet‧len

Adjective

[edit]

betöltetlen (not comparable)

  1. unfilled, vacant
    Synonym: be nem töltött
    Antonym: betöltött

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative betöltetlen betöltetlenek
accusative betöltetlent betöltetleneket
dative betöltetlennek betöltetleneknek
instrumental betöltetlennel betöltetlenekkel
causal-final betöltetlenért betöltetlenekért
translative betöltetlenné betöltetlenekké
terminative betöltetlenig betöltetlenekig
essive-formal betöltetlenként betöltetlenekként
essive-modal betöltetlenül
inessive betöltetlenben betöltetlenekben
superessive betöltetlenen betöltetleneken
adessive betöltetlennél betöltetleneknél
illative betöltetlenbe betöltetlenekbe
sublative betöltetlenre betöltetlenekre
allative betöltetlenhez betöltetlenekhez
elative betöltetlenből betöltetlenekből
delative betöltetlenről betöltetlenekről
ablative betöltetlentől betöltetlenektől
non-attributive
possessive - singular
betöltetlené betöltetleneké
non-attributive
possessive - plural
betöltetlenéi betöltetlenekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • betöltetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • betöltetlen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).