bonyolult

Hungarian

Etymology

(deprecated template usage) past participle of bonyolul (“to become complicated”), an archaic verb which was formed from the bonyol- stem of bonyolít (“to make something complicated”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈboɲolult]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: bo‧nyo‧lult

Adjective

bonyolult (comparative bonyolultabb, superlative legbonyolultabb)

1. complicated

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bonyolult	bonyolultak
accusative	bonyolultat	bonyolultakat
dative	bonyolultnak	bonyolultaknak
instrumental	bonyolulttal	bonyolultakkal
causal-final	bonyolultért	bonyolultakért
translative	bonyolulttá	bonyolultakká
terminative	bonyolultig	bonyolultakig
essive-formal	bonyolultként	bonyolultakként
essive-modal	bonyolultul	—
inessive	bonyolultban	bonyolultakban
superessive	bonyolulton	bonyolultakon
adessive	bonyolultnál	bonyolultaknál
illative	bonyolultba	bonyolultakba
sublative	bonyolultra	bonyolultakra
allative	bonyolulthoz	bonyolultakhoz
elative	bonyolultból	bonyolultakból
delative	bonyolultról	bonyolultakról
ablative	bonyolulttól	bonyolultaktól
non-attributive possessive - singular	bonyolulté	bonyolultaké
non-attributive possessive - plural	bonyolultéi	bonyolultakéi

Antonyms

• egyszerű

Derived terms

• bonyolultság