bonyolult

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

past participle of bonyolul (“to become complicated”), an archaic verb which was formed from the bonyol- stem of bonyolít ‎(to make something complicated). [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈboɲolult/
  • (file)
  • Hyphenation: bo‧nyo‧lult

Adjective[edit]

bonyolult (comparative bonyolultabb, superlative legbonyolultabb)

  1. complicated

Declension[edit]

Inflection (plural in -ak, back harmony)
singular plural
nominative bonyolult bonyolultak
accusative bonyolultat bonyolultakat
dative bonyolultnak bonyolultaknak
instrumental bonyolulttal bonyolultakkal
causal-final bonyolultért bonyolultakért
translative bonyolulttá bonyolultakká
terminative bonyolultig bonyolultakig
essive-formal bonyolultként bonyolultakként
essive-modal bonyolultul
inessive bonyolultban bonyolultakban
superessive bonyolulton bonyolultakon
adessive bonyolultnál bonyolultaknál
illative bonyolultba bonyolultakba
sublative bonyolultra bonyolultakra
allative bonyolulthoz bonyolultakhoz
elative bonyolultból bonyolultakból
delative bonyolultról bonyolultakról
ablative bonyolulttól bonyolultaktól

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2