komplikált
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Verb[edit]
komplikált
Participle[edit]
komplikált
Adjective[edit]
komplikált (comparative komplikáltabb, superlative legkomplikáltabb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | komplikált | komplikáltak |
| accusative | komplikáltat | komplikáltakat |
| dative | komplikáltnak | komplikáltaknak |
| instrumental | komplikálttal | komplikáltakkal |
| causal-final | komplikáltért | komplikáltakért |
| translative | komplikálttá | komplikáltakká |
| terminative | komplikáltig | komplikáltakig |
| essive-formal | komplikáltként | komplikáltakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | komplikáltban | komplikáltakban |
| superessive | komplikálton | komplikáltakon |
| adessive | komplikáltnál | komplikáltaknál |
| illative | komplikáltba | komplikáltakba |
| sublative | komplikáltra | komplikáltakra |
| allative | komplikálthoz | komplikáltakhoz |
| elative | komplikáltból | komplikáltakból |
| delative | komplikáltról | komplikáltakról |
| ablative | komplikálttól | komplikáltaktól |
| non-attributive possessive - singular |
komplikálté | komplikáltaké |
| non-attributive possessive - plural |
komplikáltéi | komplikáltakéi |
Derived terms[edit]
Related terms[edit]
Further reading[edit]
- komplikált in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN