komplikáció

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin complicatio[1] with +‎ -áció ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkomplikaːt͡siʲoː]
  • Hyphenation: komp‧li‧ká‧ció

Noun[edit]

komplikáció ‎(plural komplikációk)

  1. complication

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative komplikáció komplikációk
accusative komplikációt komplikációkat
dative komplikációnak komplikációknak
instrumental komplikációval komplikációkkal
causal-final komplikációért komplikációkért
translative komplikációvá komplikációkká
terminative komplikációig komplikációkig
essive-formal komplikációként komplikációkként
essive-modal
inessive komplikációban komplikációkban
superessive komplikáción komplikációkon
adessive komplikációnál komplikációknál
illative komplikációba komplikációkba
sublative komplikációra komplikációkra
allative komplikációhoz komplikációkhoz
elative komplikációból komplikációkból
delative komplikációról komplikációkról
ablative komplikációtól komplikációktól
Possessive forms of komplikáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. komplikációm komplikációim
2nd person sing. komplikációd komplikációid
3rd person sing. komplikációja komplikációi
1st person plural komplikációnk komplikációink
2nd person plural komplikációtok komplikációitok
3rd person plural komplikációjuk komplikációik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2