cigánypecsenye

Hungarian

Etymology

cigány (“Gypsy”) +‎ pecsenye (“roast”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡siɡaːɲpɛt͡ʃɛɲɛ]
• Hyphenation: ci‧gány‧pe‧cse‧nye
• Rhymes: -ɲɛ

Noun

cigánypecsenye (plural cigánypecsenyék)

1. fried or spit-roasted pork cutlets

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	cigánypecsenye	cigánypecsenyék
accusative	cigánypecsenyét	cigánypecsenyéket
dative	cigánypecsenyének	cigánypecsenyéknek
instrumental	cigánypecsenyével	cigánypecsenyékkel
causal-final	cigánypecsenyéért	cigánypecsenyékért
translative	cigánypecsenyévé	cigánypecsenyékké
terminative	cigánypecsenyéig	cigánypecsenyékig
essive-formal	cigánypecsenyeként	cigánypecsenyékként
essive-modal	—	—
inessive	cigánypecsenyében	cigánypecsenyékben
superessive	cigánypecsenyén	cigánypecsenyéken
adessive	cigánypecsenyénél	cigánypecsenyéknél
illative	cigánypecsenyébe	cigánypecsenyékbe
sublative	cigánypecsenyére	cigánypecsenyékre
allative	cigánypecsenyéhez	cigánypecsenyékhez
elative	cigánypecsenyéből	cigánypecsenyékből
delative	cigánypecsenyéről	cigánypecsenyékről
ablative	cigánypecsenyétől	cigánypecsenyéktől
non-attributive possessive - singular	cigánypecsenyéé	cigánypecsenyéké
non-attributive possessive - plural	cigánypecsenyééi	cigánypecsenyékéi

Possessive forms of cigánypecsenye
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	cigánypecsenyém	cigánypecsenyéim
2nd person sing.	cigánypecsenyéd	cigánypecsenyéid
3rd person sing.	cigánypecsenyéje	cigánypecsenyéi
1st person plural	cigánypecsenyénk	cigánypecsenyéink
2nd person plural	cigánypecsenyétek	cigánypecsenyéitek
3rd person plural	cigánypecsenyéjük	cigánypecsenyéik

Further reading

• cigánypecsenye in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• cigánypecsenye in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)