ciklikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowed from Latin cyclicus.[1] With -ikus ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈt͡siklikuʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: cik‧li‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective[edit]

ciklikus (comparative ciklikusabb, superlative legciklikusabb)

  1. cyclic, cyclical
  2. (chemistry, of a compound) cyclic (having chains of atoms arranged in a ring)
  3. (mathematics, of a group) cyclic (being generated by only one element)
  4. (mathematics, of a polygon) cyclic (able to be inscribed in a circle)

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative ciklikus ciklikusak
accusative ciklikusat ciklikusakat
dative ciklikusnak ciklikusaknak
instrumental ciklikussal ciklikusakkal
causal-final ciklikusért ciklikusakért
translative ciklikussá ciklikusakká
terminative ciklikusig ciklikusakig
essive-formal ciklikusként ciklikusakként
essive-modal
inessive ciklikusban ciklikusakban
superessive ciklikuson ciklikusakon
adessive ciklikusnál ciklikusaknál
illative ciklikusba ciklikusakba
sublative ciklikusra ciklikusakra
allative ciklikushoz ciklikusakhoz
elative ciklikusból ciklikusakból
delative ciklikusról ciklikusakról
ablative ciklikustól ciklikusaktól
non-attributive
possessive - singular
ciklikusé ciklikusaké
non-attributive
possessive - plural
ciklikuséi ciklikusakéi

Synonyms[edit]

  • (cyclic, cyclical): ciklusos
  • (cyclic: having chains of atoms arranged in a ring): gyűrűs

Derived terms[edit]

See also[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN