Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search



From Slavic language, compare Slovak cep, Polish cep


  • IPA(key): [ˈt͡ʃeːp]
  • Hyphenation: csép


csép (plural csépek)

  1. flail (tool used in agriculture to separate the grain from the straw or husks)


Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csép csépek
accusative csépet csépeket
dative csépnek csépeknek
instrumental cséppel csépekkel
causal-final csépért csépekért
translative cséppé csépekké
terminative csépig csépekig
essive-formal csépként csépekként
inessive csépben csépekben
superessive csépen csépeken
adessive csépnél csépeknél
illative csépbe csépekbe
sublative csépre csépekre
allative cséphez csépekhez
elative csépből csépekből
delative csépről csépekről
ablative cséptől csépektől
Possessive forms of csép
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csépem csépjeim
2nd person sing. cséped csépjeid
3rd person sing. csépje csépjei
1st person plural csépünk csépjeink
2nd person plural csépetek csépjeitek
3rd person plural csépjük csépjeik

Derived terms[edit]