Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search



EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.


  • IPA(key): [ˈt͡ʃɛmpɛ]
  • Hyphenation: csem‧pe


csempe (plural csempék)

  1. tile


Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csempe csempék
accusative csempét csempéket
dative csempének csempéknek
instrumental csempével csempékkel
causal-final csempéért csempékért
translative csempévé csempékké
terminative csempéig csempékig
essive-formal csempeként csempékként
inessive csempében csempékben
superessive csempén csempéken
adessive csempénél csempéknél
illative csempébe csempékbe
sublative csempére csempékre
allative csempéhez csempékhez
elative csempéből csempékből
delative csempéről csempékről
ablative csempétől csempéktől
Possessive forms of csempe
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csempém csempéim
2nd person sing. csempéd csempéid
3rd person sing. csempéje csempéi
1st person plural csempénk csempéink
2nd person plural csempétek csempéitek
3rd person plural csempéjük csempéik