döntés

See also: doentes

Hungarian

Etymology

dönt (“to decide”) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdønteːʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: dön‧tés

Noun

döntés (plural döntések)

1. decision

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	döntés	döntések
accusative	döntést	döntéseket
dative	döntésnek	döntéseknek
instrumental	döntéssel	döntésekkel
causal-final	döntésért	döntésekért
translative	döntéssé	döntésekké
terminative	döntésig	döntésekig
essive-formal	döntésként	döntésekként
essive-modal	döntésül	—
inessive	döntésben	döntésekben
superessive	döntésen	döntéseken
adessive	döntésnél	döntéseknél
illative	döntésbe	döntésekbe
sublative	döntésre	döntésekre
allative	döntéshez	döntésekhez
elative	döntésből	döntésekből
delative	döntésről	döntésekről
ablative	döntéstől	döntésektől
non-attributive possessive - singular	döntésé	döntéseké
non-attributive possessive - plural	döntéséi	döntésekéi

Possessive forms of döntés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	döntésem	döntéseim
2nd person sing.	döntésed	döntéseid
3rd person sing.	döntése	döntései
1st person plural	döntésünk	döntéseink
2nd person plural	döntésetek	döntéseitek
3rd person plural	döntésük	döntéseik

Derived terms

• döntési

(Compound words):

• döntéshozó