dühös

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

düh +‎ -ös

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈdyɦøʃ]
  • Hyphenation: dü‧hös

Adjective[edit]

dühös (comparative dühösebb, superlative legdühösebb)

  1. furious, infuriated, angry
    Tizenkét dühös ember - 12 Angry Men

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative dühös dühösek
accusative dühöset dühöseket
dative dühösnek dühöseknek
instrumental dühössel dühösekkel
causal-final dühösért dühösekért
translative dühössé dühösekké
terminative dühösig dühösekig
essive-formal dühösként dühösekként
essive-modal
inessive dühösben dühösekben
superessive dühösön dühöseken
adessive dühösnél dühöseknél
illative dühösbe dühösekbe
sublative dühösre dühösekre
allative dühöshöz dühösekhez
elative dühösből dühösekből
delative dühösről dühösekről
ablative dühöstől dühösektől

Synonyms[edit]