detektív
Definition from Wiktionary, the free dictionary
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From English detective[1] using the + -ív ending.
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
detektív (plural detektívek)
Declension[edit]
Inflection of detektív (plural in -ek, front unrounded harmony)
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | detektív | detektívek |
| accusative | detektívet | detektíveket |
| dative | detektívnek | detektíveknek |
| instrumental | detektívvel | detektívekkel |
| causal-final | detektívért | detektívekért |
| translative | detektívvé | detektívekké |
| terminative | detektívig | detektívekig |
| essive-formal | detektívként | detektívekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | detektívben | detektívekben |
| superessive | detektíven | detektíveken |
| adessive | detektívnél | detektíveknél |
| illative | detektívbe | detektívekbe |
| sublative | detektívre | detektívekre |
| allative | detektívhez | detektívekhez |
| elative | detektívből | detektívekből |
| delative | detektívről | detektívekről |
| ablative | detektívtől | detektívektől |
Possessive forms of detektív
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | detektívem | detektíveim |
| 2nd person sing. | detektíved | detektíveid |
| 3rd person sing. | detektíve | detektívei |
| 1st person plural | detektívünk | detektíveink |
| 2nd person plural | detektívetek | detektíveitek |
| 3rd person plural | detektívük | detektíveik |
Variant:
Possessive forms of detektív
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | detektívem | detektívjeim |
| 2nd person sing. | detektíved | detektívjeid |
| 3rd person sing. | detektívje | detektívjei |
| 1st person plural | detektívünk | detektívjeink |
| 2nd person plural | detektívetek | detektívjeitek |
| 3rd person plural | detektívjük | detektívjeik |
References[edit]
- ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2
