együgyű
Hungarian
Etymology
[after 1372] From egy (“one”) + ügyű, from ügy (“matter”) + -ű (“adjective-forming suffix”).[1]
Pronunciation
Adjective
együgyű (comparative együgyűbb, superlative legegyügyűbb)
- feeble-minded (weak in intellectual power)
- simple-minded, silly, naive, childlike
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | együgyű | együgyűek |
| accusative | együgyűt | együgyűeket |
| dative | együgyűnek | együgyűeknek |
| instrumental | együgyűvel | együgyűekkel |
| causal-final | együgyűért | együgyűekért |
| translative | együgyűvé | együgyűekké |
| terminative | együgyűig | együgyűekig |
| essive-formal | együgyűként | együgyűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | együgyűben | együgyűekben |
| superessive | együgyűn | együgyűeken |
| adessive | együgyűnél | együgyűeknél |
| illative | együgyűbe | együgyűekbe |
| sublative | együgyűre | együgyűekre |
| allative | együgyűhöz | együgyűekhez |
| elative | együgyűből | együgyűekből |
| delative | együgyűről | együgyűekről |
| ablative | együgyűtől | együgyűektől |
| non-attributive possessive - singular |
együgyűé | együgyűeké |
| non-attributive possessive - plural |
együgyűéi | együgyűekéi |
Derived terms
Noun
együgyű (plural együgyűek)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | együgyű | együgyűek |
| accusative | együgyűt | együgyűeket |
| dative | együgyűnek | együgyűeknek |
| instrumental | együgyűvel | együgyűekkel |
| causal-final | együgyűért | együgyűekért |
| translative | együgyűvé | együgyűekké |
| terminative | együgyűig | együgyűekig |
| essive-formal | együgyűként | együgyűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | együgyűben | együgyűekben |
| superessive | együgyűn | együgyűeken |
| adessive | együgyűnél | együgyűeknél |
| illative | együgyűbe | együgyűekbe |
| sublative | együgyűre | együgyűekre |
| allative | együgyűhöz | együgyűekhez |
| elative | együgyűből | együgyűekből |
| delative | együgyűről | együgyűekről |
| ablative | együgyűtől | együgyűektől |
| non-attributive possessive - singular |
együgyűé | együgyűeké |
| non-attributive possessive - plural |
együgyűéi | együgyűekéi |
| Possessive forms of együgyű | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | együgyűm | együgyűim |
| 2nd person sing. | együgyűd | együgyűid |
| 3rd person sing. | együgyűje | együgyűi |
| 1st person plural | együgyűnk | együgyűink |
| 2nd person plural | együgyűtök | együgyűitek |
| 3rd person plural | együgyűjük | együgyűik |
References
- ^ együgyű in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN