egyed

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛɟɛd]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: egyed

Etymology 1

Back-formation from egyedül. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Noun

egyed (plural egyedek)

1. individual
2. entity

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	egyed	egyedek
accusative	egyedet	egyedeket
dative	egyednek	egyedeknek
instrumental	egyeddel	egyedekkel
causal-final	egyedért	egyedekért
translative	egyeddé	egyedekké
terminative	egyedig	egyedekig
essive-formal	egyedként	egyedekként
essive-modal	—	—
inessive	egyedben	egyedekben
superessive	egyeden	egyedeken
adessive	egyednél	egyedeknél
illative	egyedbe	egyedekbe
sublative	egyedre	egyedekre
allative	egyedhez	egyedekhez
elative	egyedből	egyedekből
delative	egyedről	egyedekről
ablative	egyedtől	egyedektől
non-attributive possessive - singular	egyedé	egyedeké
non-attributive possessive - plural	egyedéi	egyedekéi

Possessive forms of egyed
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	egyedem	egyedeim
2nd person sing.	egyeded	egyedeid
3rd person sing.	egyede	egyedei
1st person plural	egyedünk	egyedeink
2nd person plural	egyedetek	egyedeitek
3rd person plural	egyedük	egyedeik

Derived terms

• egyedi

Etymology 2

From the egy- stem of eszik (“to eat”) +‎ -ed (personal suffix)

Alternative forms

• edd

Verb

egyed

1. second-person singular subjunctive present definite of eszik