előirányzat

Hungarian

Etymology

elő +‎ irányzat, calque of German Voranschlag

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛløːjiraːɲzɒt]
• Hyphenation: elő‧i‧rány‧zat

Noun

előirányzat (plural előirányzatok)

1. appropriation (public funds set aside for a specific purpose)
2. estimate
3. target, projection (goal or objective, the planned quantity of a work)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	előirányzat	előirányzatok
accusative	előirányzatot	előirányzatokat
dative	előirányzatnak	előirányzatoknak
instrumental	előirányzattal	előirányzatokkal
causal-final	előirányzatért	előirányzatokért
translative	előirányzattá	előirányzatokká
terminative	előirányzatig	előirányzatokig
essive-formal	előirányzatként	előirányzatokként
essive-modal	—	—
inessive	előirányzatban	előirányzatokban
superessive	előirányzaton	előirányzatokon
adessive	előirányzatnál	előirányzatoknál
illative	előirányzatba	előirányzatokba
sublative	előirányzatra	előirányzatokra
allative	előirányzathoz	előirányzatokhoz
elative	előirányzatból	előirányzatokból
delative	előirányzatról	előirányzatokról
ablative	előirányzattól	előirányzatoktól
non-attributive possessive - singular	előirányzaté	előirányzatoké
non-attributive possessive - plural	előirányzatéi	előirányzatokéi

Possessive forms of előirányzat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	előirányzatom	előirányzataim
2nd person sing.	előirányzatod	előirányzataid
3rd person sing.	előirányzata	előirányzatai
1st person plural	előirányzatunk	előirányzataink
2nd person plural	előirányzatotok	előirányzataitok
3rd person plural	előirányzatuk	előirányzataik