ellenérv

Hungarian

Etymology

ellen (“counter”) +‎ érv (“argument”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlːɛneːrv]
• Hyphenation: el‧len‧érv
• Rhymes: -eːrv

Noun

ellenérv (plural ellenérvek)

1. counterargument

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	ellenérv	ellenérvek
accusative	ellenérvet	ellenérveket
dative	ellenérvnek	ellenérveknek
instrumental	ellenérvvel	ellenérvekkel
causal-final	ellenérvért	ellenérvekért
translative	ellenérvvé	ellenérvekké
terminative	ellenérvig	ellenérvekig
essive-formal	ellenérvként	ellenérvekként
essive-modal	—	—
inessive	ellenérvben	ellenérvekben
superessive	ellenérven	ellenérveken
adessive	ellenérvnél	ellenérveknél
illative	ellenérvbe	ellenérvekbe
sublative	ellenérvre	ellenérvekre
allative	ellenérvhez	ellenérvekhez
elative	ellenérvből	ellenérvekből
delative	ellenérvről	ellenérvekről
ablative	ellenérvtől	ellenérvektől
non-attributive possessive – singular	ellenérvé	ellenérveké
non-attributive possessive – plural	ellenérvéi	ellenérvekéi

Possessive forms of ellenérv

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ellenérvem	ellenérveim
2nd person sing.	ellenérved	ellenérveid
3rd person sing.	ellenérve	ellenérvei
1st person plural	ellenérvünk	ellenérveink
2nd person plural	ellenérvetek	ellenérveitek
3rd person plural	ellenérvük	ellenérveik

Derived terms

Expressions

• érvek és ellenérvek

Further reading

• ellenérv in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• ellenérv in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).