ellenvetés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ellen +‎ vetés

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlːɛɱvɛteːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: el‧len‧ve‧tés

Noun[edit]

ellenvetés (plural ellenvetések)

  1. objection (statement expressing opposition)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ellenvetés ellenvetések
accusative ellenvetést ellenvetéseket
dative ellenvetésnek ellenvetéseknek
instrumental ellenvetéssel ellenvetésekkel
causal-final ellenvetésért ellenvetésekért
translative ellenvetéssé ellenvetésekké
terminative ellenvetésig ellenvetésekig
essive-formal ellenvetésként ellenvetésekként
essive-modal
inessive ellenvetésben ellenvetésekben
superessive ellenvetésen ellenvetéseken
adessive ellenvetésnél ellenvetéseknél
illative ellenvetésbe ellenvetésekbe
sublative ellenvetésre ellenvetésekre
allative ellenvetéshez ellenvetésekhez
elative ellenvetésből ellenvetésekből
delative ellenvetésről ellenvetésekről
ablative ellenvetéstől ellenvetésektől
Possessive forms of ellenvetés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ellenvetésem ellenvetéseim
2nd person sing. ellenvetésed ellenvetéseid
3rd person sing. ellenvetése ellenvetései
1st person plural ellenvetésünk ellenvetéseink
2nd person plural ellenvetésetek ellenvetéseitek
3rd person plural ellenvetésük ellenvetéseik