emberkereskedelem

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ember (human) +‎ kereskedelem (trade)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛmbɛrkɛrɛʃkɛdɛlɛm]
  • Hyphenation: em‧ber‧ke‧res‧ke‧de‧lem

Noun[edit]

emberkereskedelem (plural emberkereskedelmek)

  1. human trafficking

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative emberkereskedelem emberkereskedelmek
accusative emberkereskedelmet emberkereskedelmeket
dative emberkereskedelemnek emberkereskedelmeknek
instrumental emberkereskedelemmel emberkereskedelmekkel
causal-final emberkereskedelemért emberkereskedelmekért
translative emberkereskedelemmé emberkereskedelmekké
terminative emberkereskedelemig emberkereskedelmekig
essive-formal emberkereskedelemként emberkereskedelmekként
essive-modal
inessive emberkereskedelemben emberkereskedelmekben
superessive emberkereskedelmen emberkereskedelmeken
adessive emberkereskedelemnél emberkereskedelmeknél
illative emberkereskedelembe emberkereskedelmekbe
sublative emberkereskedelemre emberkereskedelmekre
allative emberkereskedelemhez emberkereskedelmekhez
elative emberkereskedelemből emberkereskedelmekből
delative emberkereskedelemről emberkereskedelmekről
ablative emberkereskedelemtől emberkereskedelmektől
Possessive forms of emberkereskedelem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. emberkereskedelmem emberkereskedelmeim
2nd person sing. emberkereskedelmed emberkereskedelmeid
3rd person sing. emberkereskedelme emberkereskedelmei
1st person plural emberkereskedelmünk emberkereskedelmeink
2nd person plural emberkereskedelmetek emberkereskedelmeitek
3rd person plural emberkereskedelmük emberkereskedelmeik