engedékeny
Hungarian
Etymology
[1750] enged (“to yield, permit, allow”) + -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)[1]
Pronunciation
Adjective
engedékeny (comparative engedékenyebb, superlative legengedékenyebb)
- compliant, submissive (willing to comply; willing to do what someone wants)
- Synonyms: hajlítható, meggyőzhető
- lenient, forgiving
- Synonyms: megbocsátó, elnéző, békülékeny
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | engedékeny | engedékenyek |
| accusative | engedékenyet | engedékenyeket |
| dative | engedékenynek | engedékenyeknek |
| instrumental | engedékennyel | engedékenyekkel |
| causal-final | engedékenyért | engedékenyekért |
| translative | engedékennyé | engedékenyekké |
| terminative | engedékenyig | engedékenyekig |
| essive-formal | engedékenyként | engedékenyekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | engedékenyben | engedékenyekben |
| superessive | engedékenyen | engedékenyeken |
| adessive | engedékenynél | engedékenyeknél |
| illative | engedékenybe | engedékenyekbe |
| sublative | engedékenyre | engedékenyekre |
| allative | engedékenyhez | engedékenyekhez |
| elative | engedékenyből | engedékenyekből |
| delative | engedékenyről | engedékenyekről |
| ablative | engedékenytől | engedékenyektől |
| non-attributive possessive - singular |
engedékenyé | engedékenyeké |
| non-attributive possessive - plural |
engedékenyéi | engedékenyekéi |
Derived terms
References
- ^ engedékeny in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)