esernyő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the stem of esik +‎ ernyő.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛʃɛrɲøː]
  • Hyphenation: es‧er‧nyő
  • Rhymes: -ɲøː

Noun

[edit]

esernyő (plural esernyők)

  1. umbrella

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative esernyő esernyők
accusative esernyőt esernyőket
dative esernyőnek esernyőknek
instrumental esernyővel esernyőkkel
causal-final esernyőért esernyőkért
translative esernyővé esernyőkké
terminative esernyőig esernyőkig
essive-formal esernyőként esernyőkként
essive-modal
inessive esernyőben esernyőkben
superessive esernyőn esernyőkön
adessive esernyőnél esernyőknél
illative esernyőbe esernyőkbe
sublative esernyőre esernyőkre
allative esernyőhöz esernyőkhöz
elative esernyőből esernyőkből
delative esernyőről esernyőkről
ablative esernyőtől esernyőktől
non-attributive
possessive - singular
esernyőé esernyőké
non-attributive
possessive - plural
esernyőéi esernyőkéi
Possessive forms of esernyő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. esernyőm esernyőim
2nd person sing. esernyőd esernyőid
3rd person sing. esernyője esernyői
1st person plural esernyőnk esernyőink
2nd person plural esernyőtök esernyőitek
3rd person plural esernyőjük esernyőik

Further reading

[edit]
  • esernyő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • esernyő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).