expressz

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German express.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈɛksprɛsː/
  • Hyphenation: exp‧ressz

Adjective[edit]

expressz (not comparable)

  1. fast, urgent

Noun[edit]

expressz ‎(plural expresszek)

  1. express

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative expressz expresszek
accusative expresszt expresszeket
dative expressznek expresszeknek
instrumental expresszel expresszekkel
causal-final expresszért expresszekért
translative expresszé expresszekké
terminative expresszig expresszekig
essive-formal expresszként expresszekként
essive-modal
inessive expresszben expresszekben
superessive expresszen expresszeken
adessive expressznél expresszeknél
illative expresszbe expresszekbe
sublative expresszre expresszekre
allative expresszhez expresszekhez
elative expresszből expresszekből
delative expresszről expresszekről
ablative expressztől expresszektől
Possessive forms of expressz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. expresszem expresszeim
2nd person sing. expresszed expresszeid
3rd person sing. expressze expresszei
1st person plural expresszünk expresszeink
2nd person plural expresszetek expresszeitek
3rd person plural expresszük expresszeik

Synonyms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2