férfi
Hungarian
Etymology
férj (“husband”) + fi (a variant of fiú (“boy”))[1]
Pronunciation
Noun
férfi (plural férfiak)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | férfi | férfiak |
| accusative | férfit | férfiakat |
| dative | férfinak | férfiaknak |
| instrumental | férfival | férfiakkal |
| causal-final | férfiért | férfiakért |
| translative | férfivá | férfiakká |
| terminative | férfiig | férfiakig |
| essive-formal | férfiként | férfiakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | férfiban | férfiakban |
| superessive | férfin | férfiakon |
| adessive | férfinál | férfiaknál |
| illative | férfiba | férfiakba |
| sublative | férfira | férfiakra |
| allative | férfihoz | férfiakhoz |
| elative | férfiból | férfiakból |
| delative | férfiról | férfiakról |
| ablative | férfitól | férfiaktól |
| non-attributive possessive - singular |
férfié | férfiaké |
| non-attributive possessive - plural |
férfiéi | férfiakéi |
or (with the same plurals in both cases)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | férfi | — |
| accusative | férfit | — |
| dative | férfinek | — |
| instrumental | férfivel | — |
| causal-final | férfiért | — |
| translative | férfivé | — |
| terminative | férfiig | — |
| essive-formal | férfiként | — |
| essive-modal | — | — |
| inessive | férfiben | — |
| superessive | férfin | — |
| adessive | férfinél | — |
| illative | férfibe | — |
| sublative | férfire | — |
| allative | férfihez | — |
| elative | férfiből | — |
| delative | férfiről | — |
| ablative | férfitől | — |
| non-attributive possessive - singular |
férfié | — |
| non-attributive possessive - plural |
férfiéi | — |
Derived terms
Compound words
References
- ^ férfi in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)