fegyver

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈfɛɟvɛr/
  • Hyphenation: fegy‧ver

Noun[edit]

fegyver ‎(plural fegyverek)

  1. weapon

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fegyver fegyverek
accusative fegyvert fegyvereket
dative fegyvernek fegyvereknek
instrumental fegyverrel fegyverekkel
causal-final fegyverért fegyverekért
translative fegyverré fegyverekké
terminative fegyverig fegyverekig
essive-formal fegyverként fegyverekként
essive-modal
inessive fegyverben fegyverekben
superessive fegyveren fegyvereken
adessive fegyvernél fegyvereknél
illative fegyverbe fegyverekbe
sublative fegyverre fegyverekre
allative fegyverhez fegyverekhez
elative fegyverből fegyverekből
delative fegyverről fegyverekről
ablative fegyvertől fegyverektől
Possessive forms of fegyver
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fegyverem fegyvereim
2nd person sing. fegyvered fegyvereid
3rd person sing. fegyvere fegyverei
1st person plural fegyverünk fegyvereink
2nd person plural fegyveretek fegyvereitek
3rd person plural fegyverük fegyvereik

Derived terms[edit]

(Compound words):