fejléc

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fej +‎ léc

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛjleːt͡s]
  • Hyphenation: fej‧léc

Noun[edit]

fejléc ‎(plural fejlécek)

  1. header

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fejléc fejlécek
accusative fejlécet fejléceket
dative fejlécnek fejléceknek
instrumental fejléccel fejlécekkel
causal-final fejlécért fejlécekért
translative fejléccé fejlécekké
terminative fejlécig fejlécekig
essive-formal fejlécként fejlécekként
essive-modal
inessive fejlécben fejlécekben
superessive fejlécen fejléceken
adessive fejlécnél fejléceknél
illative fejlécbe fejlécekbe
sublative fejlécre fejlécekre
allative fejléchez fejlécekhez
elative fejlécből fejlécekből
delative fejlécről fejlécekről
ablative fejléctől fejlécektől
Possessive forms of fejléc
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fejlécem fejléceim
2nd person sing. fejléced fejléceid
3rd person sing. fejléce fejlécei
1st person plural fejlécünk fejléceink
2nd person plural fejlécetek fejléceitek
3rd person plural fejlécük fejléceik