léc

See also: lec

Hungarian

Etymology

Probably borrowed from German. Ultimately from Italian liccia or lizza.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈleːt͡s]
• Hyphenation: léc
• Rhymes: -eːt͡s

Noun

léc (plural lécek)

1. (carpentry) lath, batten, slat (a thin strip of wood)

   Synonyms: palló, palánk, deszka

2. (sports) bar (a horizontal pole that must be crossed in high jump and pole vault)

   Synonym: magasugró léc

3. (figuratively) bar (as a symbol of a standard for a certain achievement)

   Synonyms: szint, követelmény

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	léc	lécek
accusative	lécet	léceket
dative	lécnek	léceknek
instrumental	léccel	lécekkel
causal-final	lécért	lécekért
translative	léccé	lécekké
terminative	lécig	lécekig
essive-formal	lécként	lécekként
essive-modal	—	—
inessive	lécben	lécekben
superessive	lécen	léceken
adessive	lécnél	léceknél
illative	lécbe	lécekbe
sublative	lécre	lécekre
allative	léchez	lécekhez
elative	lécből	lécekből
delative	lécről	lécekről
ablative	léctől	lécektől
non-attributive possessive - singular	lécé	léceké
non-attributive possessive - plural	lécéi	lécekéi

Possessive forms of léc
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	lécem	léceim
2nd person sing.	léced	léceid
3rd person sing.	léce	lécei
1st person plural	lécünk	léceink
2nd person plural	lécetek	léceitek
3rd person plural	lécük	léceik

In certain dialects:

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	léc	lecek
accusative	lecet	leceket
dative	lécnek	leceknek
instrumental	léccel	lecekkel
causal-final	lécért	lecekért
translative	léccé	lecekké
terminative	lécig	lecekig
essive-formal	lécként	lecekként
essive-modal	—	—
inessive	lécben	lecekben
superessive	lécen	leceken
adessive	lécnél	leceknél
illative	lécbe	lecekbe
sublative	lécre	lecekre
allative	léchez	lecekhez
elative	lécből	lecekből
delative	lécről	lecekről
ablative	léctől	lecektől
non-attributive possessive - singular	lécé	leceké
non-attributive possessive - plural	lécéi	lecekéi

Possessive forms of léc
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	lecem	leceim
2nd person sing.	leced	leceid
3rd person sing.	lece	lecei
1st person plural	lecünk	leceink
2nd person plural	lecetek	leceitek
3rd person plural	lecük	leceik

Derived terms

• lécecske
• lécel → lelécel
• léces
• lécez → lécezet

 

Compound words with this term at the beginning

• lécajtó
• lécdarab
• lécfal
• léckeret
• léckerítés
• lécköz
• lécrács
• lécrekesz

 

Compound words with this term at the end

• borítóléc
• falazóléc
• fejléc
• fogasléc
• futóléc
• homlokléc
• kerítésléc
• lábléc
• logarléc
• merevítőléc
• mérőléc
• mértékléc
• olvasóléc
• redőnyléc
• síléc
• számolóléc
• szegélyléc
• szegőléc
• szintezőléc
• tojásléc
• ugróléc
• ütközőléc
• záróléc
• zsaluzóléc

Expressions

• leveri a lécet
• megugorja a lécet
• rezeg a léc

 

See also

• lécci

Further reading

• léc in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams

• cél, élc