felismerés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

felismer +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛliʃmɛreːʃ]
  • Hyphenation: fel‧is‧mer‧és

Noun[edit]

felismerés ‎(plural felismerések)

  1. recognition
  2. realization

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative felismerés felismerések
accusative felismerést felismeréseket
dative felismerésnek felismeréseknek
instrumental felismeréssel felismerésekkel
causal-final felismerésért felismerésekért
translative felismeréssé felismerésekké
terminative felismerésig felismerésekig
essive-formal felismerésként felismerésekként
essive-modal
inessive felismerésben felismerésekben
superessive felismerésen felismeréseken
adessive felismerésnél felismeréseknél
illative felismerésbe felismerésekbe
sublative felismerésre felismerésekre
allative felismeréshez felismerésekhez
elative felismerésből felismerésekből
delative felismerésről felismerésekről
ablative felismeréstől felismerésektől
Possessive forms of felismerés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felismerésem felismeréseim
2nd person sing. felismerésed felismeréseid
3rd person sing. felismerése felismerései
1st person plural felismerésünk felismeréseink
2nd person plural felismerésetek felismeréseitek
3rd person plural felismerésük felismeréseik

Derived terms[edit]