felnőtt

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

felnő (to grow up) +‎ -tt (past participle ending)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛlnøːtː]
  • Hyphenation: fel‧nőtt

Adjective[edit]

felnőtt (comparative felnőttebb, superlative legfelnőttebb)

  1. grown-up, adult

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative felnőtt felnőttek
accusative felnőttet felnőtteket
dative felnőttnek felnőtteknek
instrumental felnőttel felnőttekkel
causal-final felnőttért felnőttekért
translative felnőtté felnőttekké
terminative felnőttig felnőttekig
essive-formal felnőttként felnőttekként
essive-modal
inessive felnőttben felnőttekben
superessive felnőttön felnőtteken
adessive felnőttnél felnőtteknél
illative felnőttbe felnőttekbe
sublative felnőttre felnőttekre
allative felnőtthöz felnőttekhez
elative felnőttből felnőttekből
delative felnőttről felnőttekről
ablative felnőttől felnőttektől

Noun[edit]

felnőtt (plural felnőttek)

  1. adult, grownup

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative felnőtt felnőttek
accusative felnőttet felnőtteket
dative felnőttnek felnőtteknek
instrumental felnőttel felnőttekkel
causal-final felnőttért felnőttekért
translative felnőtté felnőttekké
terminative felnőttig felnőttekig
essive-formal felnőttként felnőttekként
essive-modal
inessive felnőttben felnőttekben
superessive felnőttön felnőtteken
adessive felnőttnél felnőtteknél
illative felnőttbe felnőttekbe
sublative felnőttre felnőttekre
allative felnőtthöz felnőttekhez
elative felnőttből felnőttekből
delative felnőttről felnőttekről
ablative felnőttől felnőttektől
Possessive forms of felnőtt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felnőttem felnőttjeim
2nd person sing. felnőtted felnőttjeid
3rd person sing. felnőttje felnőttjei
1st person plural felnőttünk felnőttjeink
2nd person plural felnőttetek felnőttjeitek
3rd person plural felnőttjük felnőttjeik

Derived terms[edit]

Verb[edit]

felnőtt

  1. third-person singular indicative past indefinite of felnő
  2. past participle of felnő