filozófus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: filozofus

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From Latin philosophus, from Ancient Greek φιλόσοφος (philósophos, philosopher, literally lover of wisdom), from φίλος (phílos, loving) + σοφός (sophós, wise).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfilozoːfuʃ]
  • Hyphenation: fi‧lo‧zó‧fus
  • Rhymes: -uʃ

Noun

[edit]

filozófus (plural filozófusok)

  1. philosopher (person devoted to studying philosophy)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative filozófus filozófusok
accusative filozófust filozófusokat
dative filozófusnak filozófusoknak
instrumental filozófussal filozófusokkal
causal-final filozófusért filozófusokért
translative filozófussá filozófusokká
terminative filozófusig filozófusokig
essive-formal filozófusként filozófusokként
essive-modal
inessive filozófusban filozófusokban
superessive filozófuson filozófusokon
adessive filozófusnál filozófusoknál
illative filozófusba filozófusokba
sublative filozófusra filozófusokra
allative filozófushoz filozófusokhoz
elative filozófusból filozófusokból
delative filozófusról filozófusokról
ablative filozófustól filozófusoktól
non-attributive
possessive - singular
filozófusé filozófusoké
non-attributive
possessive - plural
filozófuséi filozófusokéi
Possessive forms of filozófus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. filozófusom filozófusaim
2nd person sing. filozófusod filozófusaid
3rd person sing. filozófusa filozófusai
1st person plural filozófusunk filozófusaink
2nd person plural filozófusotok filozófusaitok
3rd person plural filozófusuk filozófusaik
[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]