filozófus

See also: filozofus

Hungarian

Etymology

From Latin philosophus, from Ancient Greek φιλόσοφος (philósophos, “philosopher”, literally “lover of wisdom”), from φίλος (phílos, “loving”) + σοφός (sophós, “wise”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfilozoːfuʃ]
• Hyphenation: fi‧lo‧zó‧fus
• Rhymes: -uʃ

Noun

filozófus (plural filozófusok)

1. philosopher (person devoted to studying philosophy)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	filozófus	filozófusok
accusative	filozófust	filozófusokat
dative	filozófusnak	filozófusoknak
instrumental	filozófussal	filozófusokkal
causal-final	filozófusért	filozófusokért
translative	filozófussá	filozófusokká
terminative	filozófusig	filozófusokig
essive-formal	filozófusként	filozófusokként
essive-modal	—	—
inessive	filozófusban	filozófusokban
superessive	filozófuson	filozófusokon
adessive	filozófusnál	filozófusoknál
illative	filozófusba	filozófusokba
sublative	filozófusra	filozófusokra
allative	filozófushoz	filozófusokhoz
elative	filozófusból	filozófusokból
delative	filozófusról	filozófusokról
ablative	filozófustól	filozófusoktól
non-attributive possessive - singular	filozófusé	filozófusoké
non-attributive possessive - plural	filozófuséi	filozófusokéi

Possessive forms of filozófus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	filozófusom	filozófusaim
2nd person sing.	filozófusod	filozófusaid
3rd person sing.	filozófusa	filozófusai
1st person plural	filozófusunk	filozófusaink
2nd person plural	filozófusotok	filozófusaitok
3rd person plural	filozófusuk	filozófusaik

Related terms

• filozofál
• filozófia
• filozofikus