fonál

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fon ‎(to spin) +‎ -ál

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfonaːl]
  • Hyphenation: fo‧nál

Noun[edit]

fonál ‎(plural fonalak)

  1. yarn, string

Declension[edit]

Inflection (plural in -ak, back harmony)
singular plural
nominative fonál fonalak
accusative fonalat fonalakat
dative fonálnak fonalaknak
instrumental fonállal fonalakkal
causal-final fonálért fonalakért
translative fonállá fonalakká
terminative fonálig fonalakig
essive-formal fonálként fonalakként
essive-modal
inessive fonálban fonalakban
superessive fonálon fonalakon
adessive fonálnál fonalaknál
illative fonálba fonalakba
sublative fonálra fonalakra
allative fonálhoz fonalakhoz
elative fonálból fonalakból
delative fonálról fonalakról
ablative fonáltól fonalaktól
Possessive forms of fonál
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fonalam fonalaim
2nd person sing. fonalad fonalaid
3rd person sing. fonala fonalai
1st person plural fonalunk fonalaink
2nd person plural fonalatok fonalaitok
3rd person plural fonaluk fonalaik

Synonyms[edit]