fordító
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]fordít (“to turn over, translate”) + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]fordító
Derived terms
[edit]Compound words
Noun
[edit]fordító (plural fordítók)
- translator (especially a translator of written works)
- Coordinate term: tolmács
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fordító | fordítók |
accusative | fordítót | fordítókat |
dative | fordítónak | fordítóknak |
instrumental | fordítóval | fordítókkal |
causal-final | fordítóért | fordítókért |
translative | fordítóvá | fordítókká |
terminative | fordítóig | fordítókig |
essive-formal | fordítóként | fordítókként |
essive-modal | — | — |
inessive | fordítóban | fordítókban |
superessive | fordítón | fordítókon |
adessive | fordítónál | fordítóknál |
illative | fordítóba | fordítókba |
sublative | fordítóra | fordítókra |
allative | fordítóhoz | fordítókhoz |
elative | fordítóból | fordítókból |
delative | fordítóról | fordítókról |
ablative | fordítótól | fordítóktól |
non-attributive possessive - singular |
fordítóé | fordítóké |
non-attributive possessive - plural |
fordítóéi | fordítókéi |
Possessive forms of fordító | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fordítóm | fordítóim |
2nd person sing. | fordítód | fordítóid |
3rd person sing. | fordítója | fordítói |
1st person plural | fordítónk | fordítóink |
2nd person plural | fordítótok | fordítóitok |
3rd person plural | fordítójuk | fordítóik |
Derived terms
[edit]Compound words
Further reading
[edit]- fordító in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN