friss

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

German[edit]

Alternative forms[edit]

Pronunciation[edit]

Verb[edit]

friss

  1. Imperative singular of fressen.

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowed from German, more specifically from High German. Compare German frisch (fresh).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfriʃː]
  • (file)

Adjective[edit]

friss (comparative frissebb, superlative legfrissebb)

  1. fresh
    friss gyümölcsfresh fruit
  2. recent
    friss híreklatest news

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative friss frissek
accusative frisset frisseket
dative frissnek frisseknek
instrumental frissel frissekkel
causal-final frissért frissekért
translative frissé frissekké
terminative frissig frissekig
essive-formal frissként frissekként
essive-modal
inessive frissben frissekben
superessive frissen frisseken
adessive frissnél frisseknél
illative frissbe frissekbe
sublative frissre frissekre
allative frisshez frissekhez
elative frissből frissekből
delative frissről frissekről
ablative frisstől frissektől

Derived terms[edit]

References[edit]


Old Irish[edit]

Pronoun[edit]

friss

  1. Alternative form of fris