granulátum

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: granulatum

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin granulatum[1] with +‎ -átum ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɡrɒnulaːtum]
  • Hyphenation: gra‧nu‧lá‧tum

Noun[edit]

granulátum ‎(plural granulátumok)

  1. granule

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative granulátum granulátumok
accusative granulátumot granulátumokat
dative granulátumnak granulátumoknak
instrumental granulátummal granulátumokkal
causal-final granulátumért granulátumokért
translative granulátummá granulátumokká
terminative granulátumig granulátumokig
essive-formal granulátumként granulátumokként
essive-modal
inessive granulátumban granulátumokban
superessive granulátumon granulátumokon
adessive granulátumnál granulátumoknál
illative granulátumba granulátumokba
sublative granulátumra granulátumokra
allative granulátumhoz granulátumokhoz
elative granulátumból granulátumokból
delative granulátumról granulátumokról
ablative granulátumtól granulátumoktól
Possessive forms of granulátum
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. granulátumom granulátumaim
2nd person sing. granulátumod granulátumaid
3rd person sing. granulátuma granulátumai
1st person plural granulátumunk granulátumaink
2nd person plural granulátumotok granulátumaitok
3rd person plural granulátumuk granulátumaik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2