gyanúsított
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]gyanúsított
Participle
[edit]gyanúsított
Noun
[edit]gyanúsított (plural gyanúsítottak)
- suspect (a person who is suspected of something, in particular of committing a crime)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | gyanúsított | gyanúsítottak |
accusative | gyanúsítottat | gyanúsítottakat |
dative | gyanúsítottnak | gyanúsítottaknak |
instrumental | gyanúsítottal | gyanúsítottakkal |
causal-final | gyanúsítottért | gyanúsítottakért |
translative | gyanúsítottá | gyanúsítottakká |
terminative | gyanúsítottig | gyanúsítottakig |
essive-formal | gyanúsítottként | gyanúsítottakként |
essive-modal | — | — |
inessive | gyanúsítottban | gyanúsítottakban |
superessive | gyanúsítotton | gyanúsítottakon |
adessive | gyanúsítottnál | gyanúsítottaknál |
illative | gyanúsítottba | gyanúsítottakba |
sublative | gyanúsítottra | gyanúsítottakra |
allative | gyanúsítotthoz | gyanúsítottakhoz |
elative | gyanúsítottból | gyanúsítottakból |
delative | gyanúsítottról | gyanúsítottakról |
ablative | gyanúsítottól | gyanúsítottaktól |
non-attributive possessive - singular |
gyanúsítotté | gyanúsítottaké |
non-attributive possessive - plural |
gyanúsítottéi | gyanúsítottakéi |
Possessive forms of gyanúsított | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | gyanúsítottam | gyanúsítottjaim |
2nd person sing. | gyanúsítottad | gyanúsítottjaid |
3rd person sing. | gyanúsítottja | gyanúsítottjai |
1st person plural | gyanúsítottunk | gyanúsítottjaink |
2nd person plural | gyanúsítottatok | gyanúsítottjaitok |
3rd person plural | gyanúsítottjuk | gyanúsítottjaik |
Further reading
[edit]- gyanúsított in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN