gyermekkor

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Alternative forms

[edit]

Etymology

[edit]

gyermek +‎ kor

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɟɛrmɛkːor]
  • Hyphenation: gyer‧mek‧kor

Noun

[edit]

gyermekkor (plural gyermekkorok)

  1. childhood (the period in life when one is a child)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gyermekkor gyermekkorok
accusative gyermekkort gyermekkorokat
dative gyermekkornak gyermekkoroknak
instrumental gyermekkorral gyermekkorokkal
causal-final gyermekkorért gyermekkorokért
translative gyermekkorrá gyermekkorokká
terminative gyermekkorig gyermekkorokig
essive-formal gyermekkorként gyermekkorokként
essive-modal
inessive gyermekkorban gyermekkorokban
superessive gyermekkoron gyermekkorokon
adessive gyermekkornál gyermekkoroknál
illative gyermekkorba gyermekkorokba
sublative gyermekkorra gyermekkorokra
allative gyermekkorhoz gyermekkorokhoz
elative gyermekkorból gyermekkorokból
delative gyermekkorról gyermekkorokról
ablative gyermekkortól gyermekkoroktól
non-attributive
possessive - singular
gyermekkoré gyermekkoroké
non-attributive
possessive - plural
gyermekkoréi gyermekkorokéi
Possessive forms of gyermekkor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyermekkorom gyermekkoraim
2nd person sing. gyermekkorod gyermekkoraid
3rd person sing. gyermekkora gyermekkorai
1st person plural gyermekkorunk gyermekkoraink
2nd person plural gyermekkorotok gyermekkoraitok
3rd person plural gyermekkoruk gyermekkoraik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]