gyermek

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Unknown origin.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɟɛrmɛk]
  • (file)
  • Hyphenation: gyer‧mek

Noun[edit]

gyermek ‎(plural gyermekek)

Gyermekeim (My Children) by Gyula Benczúr, 1881
  1. child (one’s son or daughter)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gyermek gyermekek
accusative gyermeket gyermekeket
dative gyermeknek gyermekeknek
instrumental gyermekkel gyermekekkel
causal-final gyermekért gyermekekért
translative gyermekké gyermekekké
terminative gyermekig gyermekekig
essive-formal gyermekként gyermekekként
essive-modal
inessive gyermekben gyermekekben
superessive gyermeken gyermekeken
adessive gyermeknél gyermekeknél
illative gyermekbe gyermekekbe
sublative gyermekre gyermekekre
allative gyermekhez gyermekekhez
elative gyermekből gyermekekből
delative gyermekről gyermekekről
ablative gyermektől gyermekektől
Possessive forms of gyermek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyermekem gyermekeim
2nd person sing. gyermeked gyermekeid
3rd person sing. gyermeke gyermekei
1st person plural gyermekünk gyermekeink
2nd person plural gyermeketek gyermekeitek
3rd person plural gyermekük gyermekeik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]