helyhatározó

Hungarian

Etymology

hely (“place”) +‎ határozó (“adverbial”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɛjhɒtaːrozoː]
• Hyphenation: hely‧ha‧tá‧ro‧zó
• Rhymes: -zoː

Noun

helyhatározó (plural helyhatározók)

1. (grammar) adverb of place (an adverb which answers the question of hol (“where”), honnan (“from where”), hova (“where”), merre (“which way/direction”), meddig (“how far”))

   A városban élek. ― I live in the city.

   Ő a városból való. ― He/she is from the city.

   A városba megyek. ― I'm going to the city.

   A város felé indultam. ― I started out towards the city.

   Eljutottam a városig. ― I made it to the city.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	helyhatározó	helyhatározók
accusative	helyhatározót	helyhatározókat
dative	helyhatározónak	helyhatározóknak
instrumental	helyhatározóval	helyhatározókkal
causal-final	helyhatározóért	helyhatározókért
translative	helyhatározóvá	helyhatározókká
terminative	helyhatározóig	helyhatározókig
essive-formal	helyhatározóként	helyhatározókként
essive-modal	—	—
inessive	helyhatározóban	helyhatározókban
superessive	helyhatározón	helyhatározókon
adessive	helyhatározónál	helyhatározóknál
illative	helyhatározóba	helyhatározókba
sublative	helyhatározóra	helyhatározókra
allative	helyhatározóhoz	helyhatározókhoz
elative	helyhatározóból	helyhatározókból
delative	helyhatározóról	helyhatározókról
ablative	helyhatározótól	helyhatározóktól
non-attributive possessive - singular	helyhatározóé	helyhatározóké
non-attributive possessive - plural	helyhatározóéi	helyhatározókéi

Possessive forms of helyhatározó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	helyhatározóm	helyhatározóim
2nd person sing.	helyhatározód	helyhatározóid
3rd person sing.	helyhatározója	helyhatározói
1st person plural	helyhatározónk	helyhatározóink
2nd person plural	helyhatározótok	helyhatározóitok
3rd person plural	helyhatározójuk	helyhatározóik

Derived terms

• helyhatározói
• helyhatározós

 

Expressions

• képes helyhatározó

 

Adjective

helyhatározó (not comparable)

1. adverbial (of or relating to an adverb of place, expressing or indicating conditions of place)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	helyhatározó	helyhatározók
accusative	helyhatározót	helyhatározókat
dative	helyhatározónak	helyhatározóknak
instrumental	helyhatározóval	helyhatározókkal
causal-final	helyhatározóért	helyhatározókért
translative	helyhatározóvá	helyhatározókká
terminative	helyhatározóig	helyhatározókig
essive-formal	helyhatározóként	helyhatározókként
essive-modal	—	—
inessive	helyhatározóban	helyhatározókban
superessive	helyhatározón	helyhatározókon
adessive	helyhatározónál	helyhatározóknál
illative	helyhatározóba	helyhatározókba
sublative	helyhatározóra	helyhatározókra
allative	helyhatározóhoz	helyhatározókhoz
elative	helyhatározóból	helyhatározókból
delative	helyhatározóról	helyhatározókról
ablative	helyhatározótól	helyhatározóktól
non-attributive possessive - singular	helyhatározóé	helyhatározóké
non-attributive possessive - plural	helyhatározóéi	helyhatározókéi

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• helyhatározó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN