hercegnő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

herceg (prince) +‎ (woman)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhɛrt͡sɛɡnøː]
  • Hyphenation: her‧ceg‧nő

Noun[edit]

hercegnő (plural hercegnők)

  1. princess

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hercegnő hercegnők
accusative hercegnőt hercegnőket
dative hercegnőnek hercegnőknek
instrumental hercegnővel hercegnőkkel
causal-final hercegnőért hercegnőkért
translative hercegnővé hercegnőkké
terminative hercegnőig hercegnőkig
essive-formal hercegnőként hercegnőkként
essive-modal
inessive hercegnőben hercegnőkben
superessive hercegnőn hercegnőkön
adessive hercegnőnél hercegnőknél
illative hercegnőbe hercegnőkbe
sublative hercegnőre hercegnőkre
allative hercegnőhöz hercegnőkhöz
elative hercegnőből hercegnőkből
delative hercegnőről hercegnőkről
ablative hercegnőtől hercegnőktől
Possessive forms of hercegnő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hercegnőm hercegnőim
2nd person sing. hercegnőd hercegnőid
3rd person sing. hercegnője hercegnői
1st person plural hercegnőnk hercegnőink
2nd person plural hercegnőtök hercegnőitek
3rd person plural hercegnőjük hercegnőik