ideg

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Uralic *jänte (sinew). Cognates include Mansi я̄нтев (jāntew, bowstring) and Finnish jänne (tendon, sinew; bowstring). The original Hungarian meaning was bowstring. The meaning nerve was introduced by Ferenc Toldy during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈidɛɡ]
  • Hyphenation: ideg

Noun[edit]

ideg (plural idegek)

  1. nerve
  2. (archaic) bowstring
  3. (archaic) string of lute

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ideg idegek
accusative ideget idegeket
dative idegnek idegeknek
instrumental ideggel idegekkel
causal-final idegért idegekért
translative ideggé idegekké
terminative idegig idegekig
essive-formal idegként idegekként
essive-modal
inessive idegben idegekben
superessive idegen idegeken
adessive idegnél idegeknél
illative idegbe idegekbe
sublative idegre idegekre
allative ideghez idegekhez
elative idegből idegekből
delative idegről idegekről
ablative idegtől idegektől
Possessive forms of ideg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. idegem idegeim
2nd person sing. ideged idegeid
3rd person sing. idege idegei
1st person plural idegünk idegeink
2nd person plural idegetek idegeitek
3rd person plural idegük idegeik

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Entry #169 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
  • Vizi E. Szilveszter, Magyar Orvosi Nyelv. NOK Kiadó, Budapest, 2001 [1]