ijedtség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ijedt ‎(scared, alarmed) +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈijɛt͡ʃːeːɡ/
  • Hyphenation: ijedt‧ség

Noun[edit]

ijedtség ‎(plural ijedtségek)

  1. alarm (sudden surprise with fear or terror)

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ijedtség ijedtségek
accusative ijedtséget ijedtségeket
dative ijedtségnek ijedtségeknek
instrumental ijedtséggel ijedtségekkel
causal-final ijedtségért ijedtségekért
translative ijedtséggé ijedtségekké
terminative ijedtségig ijedtségekig
essive-formal ijedtségként ijedtségekként
essive-modal
inessive ijedtségben ijedtségekben
superessive ijedtségen ijedtségeken
adessive ijedtségnél ijedtségeknél
illative ijedtségbe ijedtségekbe
sublative ijedtségre ijedtségekre
allative ijedtséghez ijedtségekhez
elative ijedtségből ijedtségekből
delative ijedtségről ijedtségekről
ablative ijedtségtől ijedtségektől
Possessive forms of ijedtség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ijedtségem ijedtségeim
2nd person sing. ijedtséged ijedtségeid
3rd person sing. ijedtsége ijedtségei
1st person plural ijedtségünk ijedtségeink
2nd person plural ijedtségetek ijedtségeitek
3rd person plural ijedtségük ijedtségeik