irányelv

Hungarian

Etymology

irány +‎ elv

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiraːɲɛlv]
• Hyphenation: irány‧elv
• Rhymes: -ɛlv

Noun

irányelv (plural irányelvek)

1. guideline, directive, guiding principle

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	irányelv	irányelvek
accusative	irányelvet	irányelveket
dative	irányelvnek	irányelveknek
instrumental	irányelvvel	irányelvekkel
causal-final	irányelvért	irányelvekért
translative	irányelvvé	irányelvekké
terminative	irányelvig	irányelvekig
essive-formal	irányelvként	irányelvekként
essive-modal	—	—
inessive	irányelvben	irányelvekben
superessive	irányelven	irányelveken
adessive	irányelvnél	irányelveknél
illative	irányelvbe	irányelvekbe
sublative	irányelvre	irányelvekre
allative	irányelvhez	irányelvekhez
elative	irányelvből	irányelvekből
delative	irányelvről	irányelvekről
ablative	irányelvtől	irányelvektől
non-attributive possessive - singular	irányelvé	irányelveké
non-attributive possessive - plural	irányelvéi	irányelvekéi

Possessive forms of irányelv
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	irányelvem	irányelveim
2nd person sing.	irányelved	irányelveid
3rd person sing.	irányelve	irányelvei
1st person plural	irányelvünk	irányelveink
2nd person plural	irányelvetek	irányelveitek
3rd person plural	irányelvük	irányelveik

Further reading

• irányelv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN