kámfor

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

kámfor

Etymology[edit]

From German Kampfer, from Medieval Latin camphora, ultimately of Austronesian origin; compare Malay kapur

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkaːɱfor]
  • Hyphenation: kám‧for

Noun[edit]

kámfor (plural kámforok)

  1. camphor

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kámfor kámforok
accusative kámfort kámforokat
dative kámfornak kámforoknak
instrumental kámforral kámforokkal
causal-final kámforért kámforokért
translative kámforrá kámforokká
terminative kámforig kámforokig
essive-formal kámforként kámforokként
essive-modal
inessive kámforban kámforokban
superessive kámforon kámforokon
adessive kámfornál kámforoknál
illative kámforba kámforokba
sublative kámforra kámforokra
allative kámforhoz kámforokhoz
elative kámforból kámforokból
delative kámforról kámforokról
ablative kámfortól kámforoktól
Possessive forms of kámfor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kámforom kámforjaim
2nd person sing. kámforod kámforjaid
3rd person sing. kámforja kámforjai
1st person plural kámforunk kámforjaink
2nd person plural kámforotok kámforjaitok
3rd person plural kámforjuk kámforjaik

See also[edit]