kémény

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: kemény

Hungarian[edit]

kémény

Etymology[edit]

Borrowed from German Kamin, from Middle High German kamîn, from Old High German kemîn, from Latin camīnus.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkeːmeːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: ké‧mény
  • Rhymes: -eːɲ

Noun[edit]

kémény (plural kémények)

  1. chimney
    Synonym: (official, technical term) égéstermék-elvezető
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember[1] (Timar’s Two Worlds),[2] part 1, chapter 7, translated by Mrs. Hegan Kennard:
      Timár pedig úgy okoskodott, hogy ahol a kémény füstöl, ott a konyhában tüzel valaki. Ő tehát onnan kívülről elkezdett sűrű jónapokat kívánni annak a nem látott valakinek odabenn, háromféle nyelven, magyarul, szerbül és románul.
      But Timar decided that where a chimney smokes, there’s a fire in the kitchen; so he began from outside to wish this invisible some one “Good-morning,” alternately in three languages—Hungarian, Servian and Roumanian.

Usage notes[edit]

Not to be confused with kemény (hard).

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kémény kémények
accusative kéményt kéményeket
dative kéménynek kéményeknek
instrumental kéménnyel kéményekkel
causal-final kéményért kéményekért
translative kéménnyé kéményekké
terminative kéményig kéményekig
essive-formal kéményként kéményekként
essive-modal
inessive kéményben kéményekben
superessive kéményen kéményeken
adessive kéménynél kéményeknél
illative kéménybe kéményekbe
sublative kéményre kéményekre
allative kéményhez kéményekhez
elative kéményből kéményekből
delative kéményről kéményekről
ablative kéménytől kéményektől
non-attributive
possessive - singular
kéményé kéményeké
non-attributive
possessive - plural
kéményéi kéményekéi
Possessive forms of kémény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kéményem kéményeim
2nd person sing. kéményed kéményeid
3rd person sing. kéménye kéményei
1st person plural kéményünk kéményeink
2nd person plural kéményetek kéményeitek
3rd person plural kéményük kéményeik

Derived terms[edit]

Compound words

References[edit]

  1. ^ kémény in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading[edit]