kémény

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: kemény

Hungarian[edit]

kémény

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈkeːmeːɲ/ (It is important to pronounce both vowels as long é, otherwise it may sound like kemény ‎(hard).)
  • (file)
  • Hyphenation: ké‧mény

Noun[edit]

kémény ‎(plural kémények)

  1. chimney
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,[1] part 1, chapter 7:
      Timár pedig úgy okoskodott, hogy ahol a kémény füstöl, ott a konyhában tüzel valaki. Ő tehát onnan kívülről elkezdett sűrű jónapokat kívánni annak a nem látott valakinek odabenn, háromféle nyelven, magyarul, szerbül és románul.

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kémény kémények
accusative kéményt kéményeket
dative kéménynek kéményeknek
instrumental kéménnyel kéményekkel
causal-final kéményért kéményekért
translative kéménnyé kéményekké
terminative kéményig kéményekig
essive-formal kéményként kéményekként
essive-modal
inessive kéményben kéményekben
superessive kéményen kéményeken
adessive kéménynél kéményeknél
illative kéménybe kéményekbe
sublative kéményre kéményekre
allative kéményhez kéményekhez
elative kéményből kéményekből
delative kéményről kéményekről
ablative kéménytől kéményektől
Possessive forms of kémény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kéményem kéményeim
2nd person sing. kéményed kéményeid
3rd person sing. kéménye kéményei
1st person plural kéményünk kéményeink
2nd person plural kéményetek kéményeitek
3rd person plural kéményük kéményeik

Derived terms[edit]