kérkedés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kérkedik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkeːrkɛdeːʃ]
  • Hyphenation: kér‧ke‧dés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun[edit]

kérkedés (plural kérkedések)

  1. ostentation (display of excessive show in an attempt to impress others)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kérkedés kérkedések
accusative kérkedést kérkedéseket
dative kérkedésnek kérkedéseknek
instrumental kérkedéssel kérkedésekkel
causal-final kérkedésért kérkedésekért
translative kérkedéssé kérkedésekké
terminative kérkedésig kérkedésekig
essive-formal kérkedésként kérkedésekként
essive-modal
inessive kérkedésben kérkedésekben
superessive kérkedésen kérkedéseken
adessive kérkedésnél kérkedéseknél
illative kérkedésbe kérkedésekbe
sublative kérkedésre kérkedésekre
allative kérkedéshez kérkedésekhez
elative kérkedésből kérkedésekből
delative kérkedésről kérkedésekről
ablative kérkedéstől kérkedésektől
non-attributive
possessive - singular
kérkedésé kérkedéseké
non-attributive
possessive - plural
kérkedéséi kérkedésekéi
Possessive forms of kérkedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kérkedésem kérkedéseim
2nd person sing. kérkedésed kérkedéseid
3rd person sing. kérkedése kérkedései
1st person plural kérkedésünk kérkedéseink
2nd person plural kérkedésetek kérkedéseitek
3rd person plural kérkedésük kérkedéseik