kétségei

Hungarian

Etymology

kétség (“doubt”) +‎ -ei (multiple-possession possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkeːt͡ʃːeːɡɛji]
• Hyphenation: két‧sé‧gei

Noun

kétségei

1. third-person singular multiple-possession possessive of kétség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	kétségei
accusative	—	kétségeit
dative	—	kétségeinek
instrumental	—	kétségeivel
causal-final	—	kétségeiért
translative	—	kétségeivé
terminative	—	kétségeiig
essive-formal	—	kétségeiként
essive-modal	—	—
inessive	—	kétségeiben
superessive	—	kétségein
adessive	—	kétségeinél
illative	—	kétségeibe
sublative	—	kétségeire
allative	—	kétségeihez
elative	—	kétségeiből
delative	—	kétségeiről
ablative	—	kétségeitől
non-attributive possessive - singular	—	kétségeié
non-attributive possessive - plural	—	kétségeiéi